Kunsági Raffer Gabriella: Őszintén – amennyire lehet
Éjjel fél tizenkettő.
– Kingám, indulj most már aludni.
– Jó, megyek, persze az Emmának…
– Emma is megy, bízd csak rám.
– Emma, gyerünk alvás. -Majd még szomjas, meg pisilni kell és közben kerülgeti a ledobált ruháit.
Táborozik, hetek óta a nappali közepén. Én pár hete, kiköltöztem a kanapéra, jó a kandalló melegében, fényében aludni. Emma meg a tél elején besurrant hívatlan vendégek elől jött le a galériáról, abban a hiszemben, hogy majd itt nem járkál rajta az egér. A vendégek már kikerültek a házból, de a tábori lét nem számolódott fel. Szóval a lábamnál a fekvőbetét végigterítve, és a kályha fényében olyan szép, mire végre elalszik.
– Anya! Te kivel voltál először együtt? -Azt hittem nem jól hallok. Felhúztam a szemöldököm, és miközben kérdeztem, már azon járt az eszem, mit fogok mondani.
– Hogy, hogy kivel voltam együtt?
– Hát úgy – és közben kaján vigyor az arcán és az hatalmas kék szeme, szinte beterítette az arcát, olyan kíváncsian várta a válaszom. Éreztem, hogy válasz nélkül nincs menekvés, és valahogy, valamit mondanom kell.
– András.
– Andráááás?
– András.
– És utána Apa?- Húztam a nyakam
– ÖÖÖÖ utána, Jani.
-Milyen nevek ezek? Jani.
– Ilyen nevek voltak akkor.
– Utána már Apaaa?! -Olyan reménykedően. Én meg, hogy hát…
– Nem, mert apával évekkel később találkoztam.
– Na de mikor? Akkor ki volt még?- Itt éreztem, meg kell húzni a vonalat, még a Sanyit bevallom, de utána már tényleg Apa jön.
– Sanyi.- És ezzel a névvel tőrt szúrtam a szívébe.
– Hogy lehet egy Sanyi, anya egy Sanyi…-És akkor a történet, hogy 18 éves voltam először, és Apával 24 már elmúltam mikor találkoztam, ebbe pont belefér egy Sanyi is.
Azt éreztem ez a tény viszonylag megnyugtatta.
– Apának ki volt az első?
– Apának, Én.- És mosolyogtam.
– Na, még jó, hogy nem kérdeztem Apát, pedig megakartam.
Valahogy, már nem is tudom milyen végszóval, de egy összebújással, öleléssel feltétlen befejeztük a beszélgetést, majd fél egykor.
Másnap este, reklám. Az Üvegtigris reklámja. Lali, Róka, Csoki…
– Lali, na pont mint a Sanyi, egész nap nem ment ki a fejemből. Anya egy Sanyi, biztos kellett?
