Megszülettem. Nem várt gyerek voltam – egy 18 éves, szinte gyerekanyától. Apám két éves koromban elhagyott bennünket. Olyannyira megviselt, hogy nem voltam hajlandó megszólalni évekig utána, majd időnként hisztérikus dühkirohanásaim voltam; sokszor kezelhetetlenné váltam. Csak én és anya maradtunk. Életünk tökéletes mederben folyt, gyermekkorom legszebb pillanatai fűződnek ahhoz a néhány évhez, amit együtt töltöttünk – […]
Azon az emlékezetes karácsonyon, amikor a romániai forradalom zajlott, anyámat csak az ünnepekre engedték ki a kórházból. 10 éves voltam. Nem emlékszem, hogy pontosan mikor kezdődött a betegsége – a kórházi zárójelentésekből vissza lehet követni, de fontosabb, hogy nekem mi maradt meg ebből -, csak arra, hogy gyakran szédült és fájt a feje. Sokára derült […]
Drága Édesanyám! Gondolsz-e rám mostanában? Jut-e eszedbe, hogy már 15 éves lettem? Szeretném veled tudatni, hogy nagyon hiányzol. Amikor 2 évvel ezelőtt elmentél, sokáig nem akartam elhinni, hogy soha többé nem fogsz visszajönni. Vártalak, minden nap. Heteken, hónapokon keresztül azon gondolkodtam, hogy tudtál bennünket itt hagyni. Először csak apát okoltam, biztos voltam benne, hogy miatta […]
Együtt siettünk egy hideg téli reggelen az iskolába. Ő a gimnáziumba, ahol tanított, én az azzal szembeni általános iskolába, ahol végzős voltam. Tanítottam, gyerek a felnőttet. – Ne keseredj el, a tanítványaid szeretnek. Ki kell derülnie az igazságnak. Nem lehet, hogy ne jöjjenek rá a megyén, hogy hamisítják a leveleidet, az aláírásodat. Ő csak ment […]
Öt percem van, míg megérkezik fogadóórára a következő anyuka, nem megyek hát ki az udvarra, hanem felkapom az öltözőben heverő színes kiadványt és lapozgatni kezdem. Mire eljutok a legutolsó oldalig, már meg is érkezik, pontosan a megbeszélt időben, mosolygósan Judit. Mielőtt beszélgetni kezdenénk művészlelkű, bolondos, szöszke kislányáról, meglengetem a lapot, s elújságolom neki, író pályázatot […]
Milyen a kapcsolatom az anyukámmal? Ha őt kérdeznénk, vajon mit felelne? Szerintem elfogadható. A lelki részek hiányoznak belőle; az, hogy megbeszéljük az érzéseinket. Illetve, hogy ő meghallgassa azt, hogy én mit érzek. Csak az a fontos, hogy ő mit érez. Rájöttem, hogy én valami mást szeretnék. De mi legyen az? A választ tudtam. Szeretetteljes kapcsolat. […]
Még ma is emlékszem a könnyek ízére a számban. Négy éves vagyok, és a „maszekóvoda” öltözőpadján ülök. Anya nem sír, de ő is szomorú. Reggel hat óra van, én vagyok az első az oviban. Anya gyönyörű. Hullámos barna haja angyalszárnyként omlik le a vállán, szeplői nem látszanak, mert otthon gondosan bekente alapozóval, hatalmas kék szeme […]
