
Fődíj: B.N. Katalin
Napra pontosan hat év telt el azóta, hogy hét otthon, a lányommal, majd a fiammal töltött év után teljes munkaidőben kezdtem el dolgozni egy multinál.
Napra pontosan hat év telt el azóta, hogy hét otthon, a lányommal, majd a fiammal töltött év után teljes munkaidőben kezdtem el dolgozni egy multinál.
Újrakezdésből jeles, avagy özvegységem története Számot vetek: lassan 36 év, 1 gyerek, 2 diploma. Voltam már mindenféle családi állapotú: hajadon, férjezett, elvált, újra férjezett és most özvegy, gyerekét egyedül nevelő anya.
Csak egy kis pánik Mi van, ha valaki nem született feleség? Úgy kezdődött, hogy Tamás szörcsögött. Magabiztosan rántottam ki egy papírzsepit a dobozból, és az orrához nyomtam: na fújjad, kisöreg!
Négy gyermekem van, négyszer voltam várandós. Így volt lehetőségem azon gondolkozni,hogyan lehetnék trendi és tökéletes kismama. Legutóbbi terhességem alatt írtam blogomba ezt “trendi kismamás” bejegyzést:
Fiatal éveimet szegénységben töltöttem, mint a legtöbb háború után született gyerek. Édesapám keresetéből éltünk hárman. Szüleim Holocaust túlélőként lelki sebeket is rejtegettek. Keseregtem, amiért kukoricamorzsolással kezdődött a vasárnap, szerettem volna én is kiöltözve sétálni a barátnőkkel. Mehettem, ha már kész volt a leckém és segítettem a ház körül, a kertben. Nyáron szúnyoglakoma voltam, amikor a […]
Na, akkor vegyük a reklámokat. (Állítólag jó szonda, hogy a társadalom mit gondol rólad.) Ha nem vagy minimum 175 centi 90-60-90-es, szőke, kék szemű istennő, akkor eleve egy körből kimaradsz. Sebaj, még mindig lehetsz szigorú arcú – blúzos, aki ért hozzá, hogy a perem alatt is minden rendben legyen.
Néha csak bambulok a kocsim ablakán kifelé ebbe a „gyönyörű” világba. Hallom a madarakat, érzem a napot, figyelem a várost ahol élek, aztán sóhajtok egy nagyot, ezzel próbálom tovább fújni a stresszt, ami nap, mint nap beül az ölembe és ott zsizseg.
Mennyi? Hát harminc! De kilenc biztosan. Mint a macskáknak. Ja! És mindig talpra esnek! Nincs más választásuk. Hiába törölgetik olykor a könnyeiket, soha nem lehetnek gyengék.
Hát már megint itt vannak, pofátlanul tolakodnak be az ablakon az új nap első fényei… Még nem nyitom ki a szemem, élvezettel hallgatom a mellettem még alvók szuszogását. Az egyik a hasamhoz gömbölyödött, a másik a hátamba furakodott. Most bezzeg alszanak. Éjszaka vajon miért nem tudnak így aludni?
… avagy életem színdarabja több felvonásban Első felvonás Reggel 6:30, a telefon kegyetlenül zenél. Még félig az álom mezsgyéjén járok, de már nyitva van a szemem, és bármennyire is szeretnék visszamenekülni az álomba, amit később sehogy sem tudok visszaidézni, muszáj felkelni.