Miért zúgtam bele középkorú családanya létemre a The Killing c. sorozat sztárjába?! – vallomás

Kicsit belezúgtam, bevallom, egy harmincas, két és fél méteres, szőke svédbe.
Aki, értelemszerűen, nem a férjem.
Egy házasságban az új szerelem felbukkanása számtalan bonyodalommal jár, erről szól a fél világirodalom.

Úgy történt, hogy tavaly szenteste kb. 21. 00-kor közvetlenül a Tannenbaum eléneklése, és a karácsonyi rántott hal komótos elfogyasztását követően rázni kezdett a hideg, és mire a gyermekek arcukon angyali mosollyal álomba merültek, nekem már 39 fokos lázam volt, ami napokig le sem ment. Úgy elkapott a kór, hogy a fal adta a másikat és a közel egy hónapos, rendkívüli szobafogság egyetlen jó oldala a kétoldali tüdőgyuszi társaságában az volt, hogy rákaptam a sorozat- nézésre.

Mivel azokban a cidrizős, köhögős rémes napokban a legjobb barátom a laptopom lett, úgy rácsúsztam egy sorozatra, hogy mire fel bírtam kelni az ágyból, már végig is néztem belőle az összes évadot. Sosem tettem még ilyet, egy szuszra lehúztam 3 évadot. A The Killing vagyis gyilkosság című sorozatról van szó, amely mostanában fut az M1-en is.

The Killing

Seattle- ben megölnek egy 17 éves lányt, Rosie Larsont. Halála ügyében nyomozni kezd egy páros: Sarah Linden (Mireille Enos) egy zseniális, küldetéstudattal megvert, gyermekét egyedül nevelő, szörnyen sótlan, sőt undok, mániás depressziós detektív, aki sokkal inkább hasonlít egy kezelhetetlen kamasz srácra, mint egy nőre, csak védjegyének számító hajzuhataga jelzi vörös felkiáltójelként nemi hovatartozását. Partnere pedig a már említett, két és fél méteres, szőke, tetovált tesztoszteron- bombapasi, bizonyos Stephen Holder, aki ex-drogos múlttal és a rossz fiúkra jellemző összes egyéb szexepillel rendelkezik- például kisfiús mosolya és ellenállhatatlan humora van.
A sorozat zseniálisan van fölépítve, igazi körömlerágós élmény, (de szinte alig van benne erőszak, ami különösen nagy megkönnyebbülés) és természetesen az egyszeri gyilkosságnak tűnő esetből a fél világot behálózó összeesküvés bontakozik ki, melyet megalkuvás nélkül, hóban- fagyban- tökön paszulyon át göngyölít fel a furcsa páros. A pár már csak azért is furcsa, mert a nő a tapasztaltabb detektív, így ő a főnök, és gátlástanul osztja, cinkeli, lekezeli zöldfülű beosztottját. Akinek amúgy a derekáig ér.

A szexi nőies macho

És nekem nem is elsősorban a cselekménytől, hanem ettől zseniális a sorozat, a szokatlan női- férfi kapcsolat kivételesen árnyalt ábrázolásától. A pasi ugyanis – én ilyet filmben még nem nagyon láttam, de máshol sem – teljesen természetesnek veszi azt, hogy a nő a főnök és nem rivalizál vele, hanem úgy támogatja, ahogyan általában ezt egy nőtől szoktuk elvárni – gondoskodik róla, óvja, félti. Pedig az égvilágon semmi szokványos nem történik köztük, nem kezdenek el járni, nem szexelnek hirtelen felindulásból. Nem szokványos persze annál több történik köztük, ettől aztán izzik is a sorozat, de nem csak az erotikától. Minden tekintetben jóval nőiesebb (illetve nőiesnek vélt tulajdonságokkal felruházott) a férfi karaktere – ettől mégsem veszít férfiasságából, sőt. Olyannyira sőt, hogy miután végignéztem a 3 évadot, a következőkre vetemedtem:
kisebb esszét írtam (angolul!) a sorozat gyártójának, melyben egekig magasztaltam a terméket és kértem, hogy gyártsák le a 4. évadot, különben végem.
Elhatároztam, hogy (ha majd leérettségiznek a lányok) elvégzek egy forgatókönyvíró tanfolyamot Amerikában és felvételizek az AMC-hez (ők készítik a világ legnézettebb sorozatait, The Walking Dead, Breaking Bad, és persze ezt is). Mikor rájöttem, hogy ez cirka 16 és fél év múlva lesz, úgy döntöttem, inkább autodidakta módon tanulok forgatókönyvet írni, és írok egy egész filmet – mit filmet, sorozatot! – ennek a szőke killinges srácnak, aki polgári nevén Joel Kinnaman, született Charles Joel Nordström.
Elolvastam mindent róla és megnéztem az összes interjúját, természetesen. Utoljára úgy emlékszem, ‘986 körül történt velem ilyesmi, amikor a Modern Talkingba estem bele, de az is csak másodkézből volt szerelem, mert a barátnőm férjhez akart menni a fekete hajúhoz, Thomas Andershez és én támogattam őt ebben.

Mi a titka, kedves Joel?

Nem hiába dolgoztam Joel-en annyit, szerintem rá is jöttem a titkára, vajon hogyan tud egyszerre pokolian szexi és megindítóan érzelmes lenni?
Svédországban született (1979-ben) ott is nőtt föl. Oké, ez még önmagában nem magyarázat, de kapaszkodjatok: öt azaz 5 darab nővére van! Esküszöm, látszik rajta! A svédség és az öt lánytestvér is. (Most ebbe nem megyek bele, de a svédek úgy 100- 150 évvel járnak előttünk a nők helyzetét illetően.)
– „Az a titok, hogy hagyni kell, hogy a nő irányítson, de végül mindig a te dolgod, haver, hogy megvédd, ha bajba kerül.”- így osztja az észt az egyik epizódban. És ha ez nem lenne elég, az alakításával kapcsolatban ő maga is megfogalmazza egy interjújában, hogy főképpen empátiát vitt a karakterbe, és a sebezhetőségét akarta megmutatni, mert azt értékeli a leginkább egy emberben, ha képes mutatni a sebezhetőségét is, és természetesen maga is erre törekszik. Az interjút készítő fiatalka, piros ruhás svéd penészvirágra hajazó riporterlány (ó, dehogy, egyáltalán nem a féltékenység beszél belőlem) ezen a ponton elalélt a gyönyörűségtől, amit teljesen meg tudok érteni.

Női alkotók a háttérben

Természetesen a sorozat rendezője, a lengyel Agnieszka Holland és vezető forgatókönyvírója Veena Sud is nő, ezért is születhetett meg – feltételezem – ez a kivételes férfi karakter. Természetesen nem azért, mert elfogult vagyok, de én tanítanám ezt a sorozatot, mint a női-férfi kapcsolat egészen új nézőpontból való ábrázolását, amely megoldást kínál annak a vészharangnak az idegesítően gyakori kongatására, mely szerint: „ha a nők elférfiasodnak, a férfiak meg ettől kasztrálódnak, akkor vége lesz a világnak, kihal az emberiség, nem lesz foci, jön a jégkorszak, stb” hiszen 3 évadon át nézhetjük, hogy a bátran macsónak nevezhető férfi jóval gyöngédebb, empatikusabb, érzelmesebb, mint a nő, akitől pedig ezt elvárjuk.
Szóval kérlek feltétlen tekintsétek meg a sorozatot, (www.cinemalive.hu- ról letölthető) kedves olvasóim, mert égek a vágytól, hogy beszélgessünk róla, pontosabban Joel Kinnaman- ról.
Az új szerelem, plátói volta miatt, nem okozott nagyobb fennakadást a házasságunkban, mindenesetre amikor a 256. fotót meglátta róla a laptopomon, akkor biztosítottam a férjemet arról, hogy továbbra is ő a legvonzóbb férfi számomra, de ha úgy alakul, hogy miután átvettem az Oscar díjat a legjobb forgatókönyvért, amelyet a szexi szőke svédnek írtam, és elugrunk kettesben Joel-lel fröccsözni valami los angelesi talponállóban, akkor sajnos, teljesen szokványos módon fog alakulni az este. De egy szót sem szólok, ha ő meg Angelina Jolie-nak nem mond nemet, ígérem.