Ez egy olyan könyv, amilyenből télre jó sok kéne, hogy átvészeljük a korai sötétséget, a szürke utcákat. Csak sajnos az ilyen könyveket nagyon hamar el is olvassuk, mert olyan jók, hogy inkább kialvatlanul megyünk dolgozni. A Tengertánc egy vonzó borítójú könyv, amely nem klasszikus élményt, hanem szellemes szórakozást ígér. És nyújt is, profi módon. Egy szerelmi történet, fantasztikusan kitalált krimibe ágyazva. Olyan izgalmas, hogy amikor a könyv közepe felé az alagút végén felcsillan a happy end, megrémültem, hogy innentől unatkozni fogok.

Ehhez képest az utolsó húsz oldal olvasása során nem voltam hajlandó beengedni a villanyszámlást. Beledöglöttem volna, ha nem tudom meg azonnal az utolsó rejtély megoldását.

A főhősnő Sasha Anderson egy harmincas, kissé habókos újságírónő,világcsavargó. Nehezen ül meg egy helyben a Földön, tombol benne a kalandvágy, bátor és okos – és természetesen vonzó.Egy 21. századi királykisasszony. Mivel állandóan megy, számtalan zűrbe keveredik. Egyik csavargása során felszed egy szakadt, magányos, legyengült drogfüggő fiút, Nicholast. Hónapokon át segíti, hogy megpróbálkozzon a leszokással. Nem sikerül, a fiú eltűnik, és évek múlva bukkan fel csak újra, szinte élő halottként.Egyetlen dolgot emleget, egy Szigetet, ahol valami borzalmasat látott, és az emlék démonai kísértik azóta is. Nem sok remény van a túlélésre, de a lány mindvégig kitart mellette.Aztán megírja a történetét egy könyvben.

Előtte azonban elutazik a dél-olaszországi Szigetre, hogy megtudja, mit látott Nicholas. És a Szigeten találkozik egy férfival, egy gyönyörű, hallgatag olasz halásszal, akivel nem beszélik egymás nyelvét, csak egyféleképpen tudnak kommunikáln. De azon az egyen, a test nyelvén olyan harmóniára lelnek, hogy azonnal egymásba szeretnek. A lány azonban egy hónap múltán megszökik, hazamegy Amerikába, és szenved. Tudja, hogy elvesztegette ezt az esélyt és soha többé nem láthatja viszont a halászt. Pedig viszontlátja. Szövetségi nyomozóként egy gyilkossági ügyben nyomoz, melynek gyanusítottja maga a lány… Megölte a férjét… Nicholas pedig felismeri a nyomozóban a réges rég nem látott…

Ha ettől többet elárulnék, az szemétség lenne mind az olvasókkal, mind a szerzővel szemben.

A Tengertánc egy remekül kitalált és nagyon jól megírt történet, fantasztikus filmet lehetne belőle csinálni.Tara Monti rátalált arra a műfajra, amely a kalandregények és a szerelmi történetek legfőbb erényeit ötvözi. A könyv attól hiteles, hogy bár nagy hangsúly van a romantikán, nem feledkezik el a fordulatos meseszövésről. És persze attól, hogy érződik rajta, a főhősnő, akit az olasz író-újságírónő valószínűleg magáról mintázott, hisz az álmaiban, és meg is tesz mindent a megvalósításukért. Ebben a könyvben végigéli egyik álmát.

Téli estéken pedig, ha épp nincs kihez odabújnunk, egy ilyen könyv ihletet adhat ahhoz, hogy legalább megálmodjuk azt, akihez hozzá szeretnénk bújni.

A többi megy magától.